1895

1895 más naptárakban
Gergely-naptár	1895
Ab urbe condita	2648
Bahái naptár	51 – 52
Berber naptár	2845
Bizánci naptár	7403 – 7404
Buddhista naptár	2439
Burmai naptár	1257
Dzsucse-naptár	-16
Etióp naptár	1887 – 1888
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1950 – 1951
Shaka Samvat	1817 – 1818
Kali-juga	4996 – 4997
Holocén naptár	11895
Iráni naptár	1273 – 1274
Japán naptár	2555 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4591–4592
Kopt naptár	1611 – 1612
Koreai naptár	4228
Muszlim naptár	1312 – 1313
Örmény naptár	1344 ԹՎ ՌՅԽԴ
Thai szoláris naptár	2438
Zsidó naptár	5655 – 5656

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek

Évek: 1890 – 1891 – 1892 – 1893 – 1894 – 1895 – 1896 – 1897 – 1898 – 1899 – 1900

Határozott dátumú események

január 5. – Alfred Dreyfust – az előző év decemberében hozott hadbírósági ítélettel összhangban – a Marsmezőn lévő Ecole Militaire udvarán, nyilvánosan lefokozzák.^[1]
január 15. – Wekerle Sándor miniszterelnök lemondása.
január 28. – Zichy Nándor gróf vezetésével megalakul a Katolikus Néppárt.
február 21. – Alfred Dreyfus – a St. Nazaire fedélzetén – megkezdi hosszú hajóútját deportálása helyszíne, a guyanai Ördög-sziget felé.^[2]
június 11. – Az angolok elfoglalják Togót.
június 21. – Megnyílik a Kieli-csatorna.
október 1.
- Örményellenes pogrom Konstantinápolyban.
- Magyarországon bevezetik az állami anyakönyvezést.

Határozatlan dátumú események

az év folyamán –
- Átadják a Mária Valéria hidat Esztergom és Párkány között.
- Egyesítik Esztergom, Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgymező településeket.
- Vaszary Kolos prímás 50 ezer koronás adományából megkezdik a Vaszary Kolos Kórház építését.
- Japán és Kína háborúja.
- Ivanóczy Ferenc létrehozza a Szlovén Néppártot.

1895 a filmművészetben

február 13. – A Lumière testvérek Párizsban szabadalmaztatják a kinematográfot. A készülék lehetővé teszi élőképek bemutatását nagyobb közönség előtt.
március 19. – Louis Lumière leforgatja első filmjét, amely a lyoni Lumière gyár munkásainak munka befejezését ábrázolja. Ezt mutatja be március 22-én Párizsban a Nemzeti Iparpártoló Társaságnak.
november 11. – Filoteo Albertini olasz feltaláló szabadalmaztatja kinetografónak nevezett, mozgóképet bemutató készülékét.
december 28. Lumiére-testvérek első nyilvános mozielőadása Párizsban a Grand Caféban.

1895 az irodalomban

Megjelenik Komjáthy Jenő az A homályból című verseskötete.

1895 a zenében

november 5. – Kölnben bemutatják Richard Strauss „Till Eulenspiegel” c. művét.

1895 a tudományban

november 8. – Wilhelm Conrad Röntgen felfedezi a később róla elnevezett röntgensugarat.
november 27. – Alfred Nobel végrendelete; a Nobel-díj megalapítása
Guglielmo Marconi megalkotja a rádiót.
Ferdinand von Zeppelin szabadalmat kap léghajó terveire.

1895 a vasúti közlekedésben

Átadják az Óbuda–Esztergom vasútvonalat.
május 21. – Megnyílik a Baranyaszentlőrinc (ma Szentlőrinc) és Sellye közötti vasútvonal.
december 31. – Megindul a forgalom a Dombóvár–Lepsény-vasútvonalon.

1895 a sportban

december 19. – A világ nemzeti olimpiai bizottságai közül ötödikként, Berzeviczy Albert elnökletével megalakul a Magyar Olimpiai Bizottság
A budapesti Műkorcsolya Európa-bajnokságon Földváry Tibor megszerzi a magyar sport első Európa-bajnoki címét

1895 a jogalkotásban

január 1. – John Edgar Hoover, FBI igazgató († 1972)
január 8. – Zsolt Béla, író, polgári radikális újságíró († 1949)
január 17. – Mécs László, költő († 1978)
február 6. – Dési Huber István, grafikus és festőművész († 1944)
február 10. – Habsburg–Tescheni Vilmos Ferenc József főherceg, Sztálin börtönében halt meg († 1948)
február 12. – Ivaszaki Takizó japán üzletember († 1965)
február 23. – Csanády György költő, újságíró, rádiórendező († 1952)
február 26. – Lakatos István, zenetörténész († 1989)
február 28. – Marcel Pagnol, francia író, filmrendező († 1974)
március 2. – Almár György építész, iparművész, festő, grafikus († 1974)
március 20. – Dudich Endre, Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus († 1971)
március 22. – Illés Béla, író, újságíró († 1974)
március 23. – Gustav Bayer olimpiai ezüstérmes norvég tornász († 1977)
április 21. – Somogyváry Gyula, író († 1953)
május 2. – Wilm Hosenfeld aki megmentette a lengyel zongorista és zeneszerző Władysław Szpilman életét, amikor Varsó már romokban hevert († 1952)
május 9. – Lucian Blaga román író, költő, filozófus († 1961)
június 2. – Radó Tibor matematikus († 1965)
június 4. – Dino Grandi, fasiszta külügyminiszter, diplomata († 1988)
július 12. – Jaromír Korčák cseh geográfus, demográfus és statisztikus († 1989)
július 20. – Moholy-Nagy László, magyar fotográfus, konstruktivista festő, designer, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője († 1946)
július 22. – Pavel Oszipovics Szuhoj, szovjet mérnök, repülőgép-tervező († 1975)
augusztus 1. – Andreánszky Gábor botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja († 1967)
augusztus 13. – Barta István, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1948)
augusztus 22. – Almásy László, Afrika-kutató († 1951)
augusztus 30. – Zsák Károly, labdarúgó, kapus († 1944)
október 7. – Ferdinand Čatloš, szlovák katonatiszt, vezérkari főnök († 1972)
október 8. – Juan Domingo Perón, argentin katonatiszt, politikus († 1974)
október 8. – I. Zogu, albán király († 1961)
október 10. – Lin Jü-tang, kínai író, akinek eredeti művei és az általa készített klasszikus kínai szövegfordítások nagyon népszerűek lettek nyugaton († 1976)
november 4. – Olcsai-Kiss Zoltán, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, érdemes művész († 1930)
november 5. – Walter Gieseking, francia zongoraművész, karmester († 1956)
november 9. – Uray Tivadar, Kossuth-díjas magyar színész († 1962)
november 10. – Öveges József, Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár († 1979)
november 10. – John Knudsen Northrop, amerikai repülőgéptervező (Northrop Air) († 1981)
november 13. – Bernáth Aurél, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar festő († 1982)
november 15. – Olga Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnő († 1918)
november 16. – Paul Hindemith, német zeneszerző († 1963)
november 25. – Anasztasz Ivanovics Mikojan, (er. Anasztasz Hovhanneszi Mikojan), örmény születésű bolsevik forradalmár, szovjet politikus, az SZKP PB tagja, miniszterelnök-helyettes, államfő († 1978)
december 10. – Török Sophie, született Tanner Ilona író, költő, Babits Mihály felesége († 1955)
december 14. – VI. György, angol uralkodó († 1952)

január 26. – Komjáthy Jenő költő (* 1858)
január – Gvangul N, Zauditu etióp császárnő idősebb lánya (* 1891)
február 7. – Friedrich Ferenc vívómester (* 1816)
február 18.. – Habsburg–Tescheni Albert főherceg osztrák főherceg, Teschen második hercege, tábornagy, eredményes katonai vezető, főhadparancsnok, nagybirtokos, nagyiparos (* 1817)
május 19. – José Martí kubai író, költő, szabadságharcos (* 1853)
június 29. – Thomas Henry Huxley angol biológus (* 1825)
augusztus 5. – Kovács Ferenc politikus, az MTA tagja, Hódmezővásárhely korabeli közéletének jeles alakja (* 1823)
augusztus 5. – Rozsnyay Mátyás gyógyszerész, kémikus. Ő honosította meg Magyarországon a kőolaj szakaszos lepárlását (* 1833)
szeptember 28. – Veres Pálné (sz. Beniczky Hermin), a magyar nőnevelésügy harcosa, az első Nőképző Egylet alapítója (* 1815).
november 27. – ifj. Alexandre Dumas francia regényíró, Id. Alexandre Dumas fia (* 1824)
november 27. – Ludwig Reissenberger erdélyi szász történész (* 1819)
december 13. – Jedlik Ányos természettudós, bencés szerzetes, a dinamó és a szódavíz feltalálója (* 1800)
december 17. – Irinyi János, a gyufa feltalálója (* 1817)

↑ Halasz: Halasz, Nicholas. Dreyfus kapitány. Kossuth Könyvkiadó, Budapest (1980). ISBN 963 09 1518 9

Other Languages

Copyright

This page is based on the Wikipedia article 1895; it is used under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 Unported License (CC-BY-SA). You may redistribute it, verbatim or modified, providing that you comply with the terms of the CC-BY-SA.