1919

1919 más naptárakban
Gergely-naptár 1919
Ab urbe condita 2672
Bahái naptár 75 – 76
Berber naptár 2869
Bizánci naptár 7427 – 7428
Buddhista naptár 2463
Burmai naptár 1281
Dzsucse-naptár 8
Etióp naptár 1911 – 1912
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1974 – 1975
Shaka Samvat 1841 – 1842
Kali-juga 5020 – 5021
Holocén naptár 11919
Iráni naptár 1297 – 1298
Japán naptár 2579 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4615–4616
Kopt naptár 1635 – 1636
Koreai naptár 4252
Muszlim naptár 1337 – 1338
Örmény naptár 1368
ԹՎ ՌՅԿԸ
Thai szoláris naptár 2462
Zsidó naptár 5679 – 5680

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1860-as évek1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek

Évek: 19141915191619171918191919201921192219231924

Január

A Keleti Front - 1919 január

Február

  • február 2.Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszter a január 18-án megnyitott versailles-i békekonferencián a Tízek Tanácsa előtt kifejti Csehszlovákia területi követeléseit, melyeket később hét külön memorandumban részletez.[1]
  • február 3. – A székesfehérvári megyegyűlés megvonja a bizalmat a kormánytól, Károlyi József korábbi főispán – Károlyi Mihály öccse – egyenesen a királyság visszaállítását követeli. (Válaszul február 5-én a fehérvári munkástanács és katonatanács által választott direktórium megjelent a megyeházán, és átvette a hatalmat.)[9]
  • február 4. – A magyar hadseregen belül megalakul az első önálló térképészeti szervezet, a Magyar Katonai Térképészeti Csoport. (Informálódni lehet a Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumának kiállításán.)
  • február 6.Weimarban összeül az új német nemzetgyűlés.[2]
  • február 9. – Lengyelországban életbe lép a tankötelezettségről szóló törvény, amelynek értelmében – az ország történetében először – minden iskoláskorú gyermeknek iskolába kell járnia.[10]
  • február 12.Pozsonyban a szociáldemokrata párt sztrájkot hirdet a Šrobár-féle kormány ellen. (A város német és magyar polgársága által támogatott megmozdulás 8 halottat követelő katonai beavatkozással ér véget.)[1]
  • február 14. – Lengyelországban egy 30 tagú bizottság hozzákezd az alkotmánytervezet kidolgozásához.[10]
  • február 20. – A lengyel nemzetgyűlés elfogadja az ún. kis alkotmányt. (Ennek megfelelően a hatalom a nemzetgyűlés kezébe kerül. Hatáskörébe tartoznak a belügyek is. Józef Piłsudskira a hadsereg és a külpolitika felügyeletét bízzák.)[10]
  • február 21. – Meggyilkolják a bajor miniszterelnököt, a Németországi Független Szociáldemokrata Párt (USPD) elnökét, Kurt Eisnert.[2]
  • február 22.Mannheimben kikiáltják a tanácsköztársaságot.[2]
  • február 23.Károlyi Mihály gróf a Heves megyei Kál határában megkezdi a földosztást.[9]
  • február 25. – Királyi manifesztum a földreformról a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban.[11]
  • február 26. – A magyar hatóságok internálják a Budapesten tartózkodó Mikes János gróf, szombathelyi megyés püspököt, aki az állam és az egyház szétválasztására törekvés, valamint az egyházi birtokokat is érintő kisajátítás szándéka miatt került szembe a kormányzattal.[12]
  • február 28.Braunschweigben kikiáltják a tanácsköztársaságot.[2]

Március

A Tanácsköztársaság kikiáltása

Április

  • április 7.Münchenben kikiáltják a Bajor Tanácsköztársaságot.[14]
  • április 16. – Csehszlovákiában elfogadják a földreformtörvényt. (Ez 150 hektárban maximálja a szántóföldtulajdont.)[1]
  • április 19.
    • Román félkatonai alakulatok lemészárolják Köröstárkány 91 lakosát.
    • A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács fegyverbe szólította Magyarország munkásságát.
  • április 2023. – A délszláv állam szociáldemokrata pártjainak egyesülési kongresszusán megalakítják a Jugoszláviai Szocialista (kommunista) Munkáspártot, a JSZ(K)MP-t.[11]
  • április 21. – Az antanthadvezetés támogatásával a román hadsereg eléri a Vix-jegyzékben meghatározott vonalat.[12]
  • április 2327. – A Lengyel Szocialista Párt különböző frakciói egyesült pártkongresszust tartanak.[10]
  • április 2729. – A csehszlovák hadsereg támadást indít a Magyar Tanácsköztársaság ellen. (A csehszlovák csapatok kemény ellenállásba ütköznek.)[1]
  • április 30. – A forradalmi kormányzótanács elrendeli valamennyi „politikai terrorcsapat” felszámolását, tagságukat pedig a magyar Vörös Hadsereg kötelékébe sorozzák be.[2]

Május

Június

  • június 5.
    • A magyar Vörös Hadsereg ellentámadása miatt a Felvidéken katonai diktatúrát vezetnek be, s a csehszlovák hadsereg francia és olasz tisztjei ellenőrzik a polgári közigazgatást.
    • A hazaárulás vádjával perbe fogott Eugen Levinét, a Bajor Tanácsköztársaság vezetőjét halálra ítélik és kivégzik.[2]
  • június 14.Budapesten megnyílik a köztulajdonba vett műtárgyak kiállítása.
  • június 16.Sároseperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot, melynek elnöke a cseh Antonín Janoušek.[16][16]
  • június 17. – A német hadvezetés kiadja az előző évben lefegyverzett és az angoloknak kiszolgáltatott német hajók önelsüllyesztésének előkészítésére irányuló titkos parancsot. (Ludwig von Reuter admirális június 21-én délelőtt 11 órakor kiadta az azonnali elsüllyesztés jelét.)[18]
  • június 26. – A magyar Vörös Hadsereg bevonul a Vendvidékre.
  • június 27. – Csehszlovákiában elfogadják a pozsonyi állami egyetem létrehozásáról szóló törvényt. (Az 1914-ben alapított magyar Erzsébet Egyetem január óta nem működik, majd októberben – az 1920 nyaráig működő jogi kar kivételével – teljesen felszámolják.)[16]
  • június 28.
    • A német delegáció Versailles-ban aláírja a békeszerződést. (Vége az I. világháborúnak.)
    • A versailles-i békeszerződés elismeri Lengyelország függetlenségét és szentesíti az 1918. december végi nagy-lengyelországi felkelés eredményeit, továbbá Lengyelországnak ítéli Lengyel-Pomerániát, de Gdańskot (Danzig) és környékét a Nemzetek Szövetsége által ellenőrizendő „szabad várossá” nyilvánítja. (Az összeköttetés fenntartására folyosót (korridort) létesítenek. Kelet-Poroszország Németországé marad, Felső-Szilézia, Mazurföld, Varmia és a szomszédos Powisłe (Visztula-vidék) kérdésében népszavazásnak kell döntenie. A békeszerződés keretében Lengyelország egyoldalúan kötelezi magát, hogy biztosítja a területén élő kisebbségek jogait.)[10]
  • június 30. – Megkezdődik a kivonulás a Felvidékről.

Július

  • július 5.Károlyi Mihály átlépi az osztrák határt, kezdetét veszi első emigrációja.[13]
  • július 7.
    • A magyar Vörös Hadsereg kivonul Felvidékről, elbukik a Szlovák Tanácsköztársaság.
    • Mihály Dénes első televíziós képátvitele. (Állóképek: egyszerű vonalak, betűk, geometriai alakok.)
  • július 8.Vlastimil Tusar szociáldemokrata politikus vezetésével új kormányt nevez ki Tomáš Garrigue Masaryk csehszlovák elnök.[16]
  • július 10. – A lengyel nemzetgyűlés hosszas viták után mindössze egy szavazattöbbséggel elfogadja a földbirtokok rendezéséről szóló törvényt, melyben elrendelik a 180 hektárnál nagyobb földbirtokok felparcellázását, a volt porosz területeken pedig a 400 hektárnál nagyobb birtokok felosztását, továbbá az erdők államosítását. (1919–21 között 263 ezer hektár felparcellázására kerül sor.)[10]
  • július 20. – Utolsó ülését tartja a varsói munkástanács, mindeközben a Paderewski-kormány letartóztatja a dąbrowai szénmedence munkástanácsának tagjait.[10]
  • július 21. – A Vörös Hadsereg támadást indít a megszálló román csapatok ellen a csongrádi hídfőnél, és felszabadítja Szentest. (Három nappal később román ellentámadás indul, amely 26-ára visszaszorítja a magyar csapatokat a Tisza csongrádi oldalára.)
  • július 22. – Csehszlovákiában külön minisztériumot hoznak létre a jogrend egységesítésére Milan Hodža vezetésével.[16]
  • július 24. – Károlyi Mihály Prágába érkezik.[13]
  • július 25.Hódmezővásárhelyi tömeggyilkosság
  • július 30. – A román csapatok átlépik a Tiszát és megindulnak Budapest felé.

Augusztus

Szeptember

  • szeptember 10.
    • Az antant hatalmak aláírják Ausztriával a békeszerződést, amelynek értelmében Nyugat-Magyarország egy része Ausztriához kerül (később Burgenland néven), Csehszlovákia pedig megkapja a történelmi Csehország németek lakta területeit.
    • Az Ausztriával kötött békeszerződés értelmében népszavazás a szlovén lakta karintiai területeken. (Mivel csak a szavazók 41%-a akar a délszláv államhoz tartozni, a terület Ausztria része marad.)[11]
  • szeptember 12.Gabriele D’Annunzio elfoglalja Fiumét és kikiáltja a de facto Carnarói Olasz Kormányzóságot.

Október

November

December

Határozatlan dátumú események

  • január
    • Tormay Cécile létrehozza a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-nemzeti beállítottságú szervezetet.[23]
    • Pénz-, majd adóreform a szerb országrészekre előnyös feltételekkel.[11]
  • április
  • július – Lengyelország területéhez csatolja Nyugat-Ukrajnát.[10]
  • az év folyamán

Államok vezetőinek listája 1919-ben

1919 a tudományban

1919 a légi közlekedésben

1919 a vasúti közlekedésben

1919 a filmművészetben

1919 az irodalomban

1919 a zenében

1919 a sportban

  • Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub hatodik bajnoki címe.
  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 

Other Languages