Csehország

Koordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 15° 30′

Cseh Köztársaság
Česká republika
Csehország zászlaja
Csehország zászlaja
Csehország címere
Csehország címere
Nemzeti mottó: Pravda vítězí
(Az igazság győzedelmeskedik)
Nemzeti himnusz:

Hol van az én hazám?[* 1]
EU-Czechia.svg

Fővárosa Prága (Praha)
é. sz. 50° 05′, k. h. 14° 28′50.083333333333, 14.466666666667
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Miloš Zeman
A Kormány elnöke Petr Fiala
A Szenátus elnöke Miloš Vystrčil
A Képviselőház elnöke Radek Vondráček
Hivatalos nyelv cseh[1]
Beszélt nyelvek szlovák,[2] német, lengyel, belarusz, bolgár, horvát, görög, magyar, orosz, romani, ruszin, szerb, vietnámi[3]
Függetlenség 1993. január 1.

EU-csatlakozás 2004. május 1.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint 10 701 777 fő (2021. jan. 1.)[4] +/-
Rangsorban 83
Becsült 10 693 939[5] fő (2020)
Rangsorban 83
Népsűrűség 134 fő/km²
GDP 2012)
Összes 286 952 millió dollár[6] (40)
PPP: 273 070 millió dollár[7]
Egy főre jutó 27 190 dollár[6] (36)
HDI (2011) 0,897[8] (28.) – magas
Gini-index (2012) 24,9[9]
Földrajzi adatok
Terület 78 866 km²
Rangsorban 115.
Víz 2%
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Cseh korona (CZK)
Nemzetközi gépkocsijel CZ
Hívószám 420 (1997-ig Szlovákiával közösen használták a +42-t)
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 150
  • 155
  • 158
Internet TLD .cz
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Type E
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseh Köztársaság témájú médiaállományokat.

Csehország (csehül: Česko, IPA ˈt͡ʃɛsko), hivatalos nevén Cseh Köztársaság (csehül: Česká republika, IPA ˈt͡ʃɛskaː ˈrɛpuˌblɪka) tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia.

Csehország műholdképen
A Cseh-Svájc Csehország négy nemzeti parkjának egyike

Csehország nagyrészt az északi szélesség 48. és 51., a keleti hosszúság 12. és 19. foka között fekszik. (Kis rész átnyúlik az 51. foktól északabbra is.)

Csehország felszíne igen változatos. Az ország nyugati részén fekvő történelmi Csehország nagy része a Cseh-medence az Elba (csehül: Labe) és a Moldva (csehül: Vltava) völgyével. A medencét jellemzően alacsonyabb röghegységek ölelik körbe, mint például a Szudétákhoz tartozó Óriás-hegység. Itt van az ország legmagasabb pontja, az 1602 m magas Sněžka. Az ország keleti részét elfoglaló Morvaország legnagyobb tájegysége a Morva-medence, amit a Cseh-medencétől a Cseh–Morva-dombság választ el. A Morva-medence legnagyobb folyója a Morva csehül: Morava, de itt ered az Odera is. Északi határán a Szudéták húzódnak.

Az egyetlen tengerrel sem határos Csehországból három vízfolyás ömlik a tengerbe, egy-egy az Északi- a Balti- és a Fekete-tengerbe. Csehország mindmáig bérli a versailles-i békeszerződés 363. cikkelyével Csehszlovákiának ítélt területet, a 30 000 m2-es Moldauhafent a hamburgi kikötőben: itt rakodják át a folyókon lehajózott árukat a tengerjáró hajókra. A területet Németország 2028-ban kapja vissza.

Csehország területének más országokba benyúló kiszögellései:

Az ország növényföldrajzilag az északi flórabirodalom közép-európai flóraterületéhez tartozik. A Természetvédelmi Világalap beosztása szerint Csehország négy ökorégió:

  • a közép-európai kevert erdők,
  • a pannon kevert erdők,
  • a nyugat-európai tűlevelű erdők,
  • valamint a Kárpátok erdőinek

határterülete.

Csehországban négy nemzeti park van. Ezek a Krkonošei Nemzeti Park, (bioszféra-rezervátum), a Šumavai Nemzeti Park (bioszféra-rezervátum), a Podyjí Nemzeti Park és a Cseh-Svájc.

Bányászat

Európában itt található a legtöbb lítium, világviszonylatban is jelentős mennyiség található itt, globális szinten 3%-ban fedezi a lítium igényt.[10]

Bányásznak még uránércet és grafitot is nagy mennyiségben.

A Šance-víztározó

Csehország éghajlata nedves kontinentális, meleg nyarakkal és viszonylag felhős, csapadékos, hideg telekkel. A téli és a nyári hőmérsékleti értékek között a szárazföldi elhelyezkedés miatt viszonylag nagy a különbség.[11]

A tengerszint feletti magasság nagyban befolyásolja az adott területen uralkodó hőmérsékleti viszonyokat. Minél magasabban fekszik egy adott terület, a hőmérséklet annál alacsonyabb, illetve a lehulló csapadék mennyisége annál magasabb. A legtöbb csapadék a Jizera-hegységben fekvő Bílý Potokban, míg a legkevesebb a Prága környéki Lounyi járásban hullik. Mindezeken felül fontos a hegyek elrendeződése. Összességében ezeknek köszönhető, hogy az ország éghajlata eléggé változatos.

Králický Sněžník hegyvidéke

A Sněžka, az ország legmagasabb pontja környékén az átlaghőmérséklet mindössze -0,4 Celisus-fok, míg a Dél-morvaországi kerületben ez akár 10 fokkal melegebb érték is lehet. Hasonlóak a körülmények Prágában is, bár ott jelentős a városi élet okozta hatások is.

A leghidegebb hónapok általában január, február és december. Ezekben a hónapokban a hegyeket, és néha a városokat, illetve az alacsonyabban fekvő területeket is hó borítja. Márciustól májusig a hőmérséklet gyorsan emelkedik, ilyenkor napról napra jelentősen átalakul az időjárás. Nap közben a legnagyobb hőmérséklet-ingadozások áprilisban vannak. Az olvadó hó miatt tavasszal általában megnő a folyók vízállása, ami néha árvizekhez vezet.

Az év legmelegebb hónapjai a június, a július, és az augusztus. Nyáron általában 20 fokkal magasabb a hőmérséklet, mint télen. Nem ritka a 30 fok feletti hőmérséklet sem. A nyárra jellemzőek az esős időszakok és a viharok.

Az ősz szeptemberben köszönt be, ám ekkor még meleg és csapadékos az időjárás. Októberben a hőmérséklet 10-15 fok alá csökken, és a lombhullató fák megválnak a koronáiktól. Novemberben a hőmérséklet fagypont körül ingadozik.

A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet 1929-ben České Budějovice mellett Litvínovicében jegyezték fel. Ekkor a hőmérő higanyszála -42,2 foknál állt meg. Az eddig mért legmelegebb, 40,4 fok Dobřichovicében, Prága környékén volt 2012-ben.[12]

A legtöbb eső nyáron hullik le. Prága környékén a legalább 0,1 mm csapadékot hozó napok átlagos száma szeptemberben és októberben 12, novemberben 16, de a zivataros napok (amelyeken akár 10 mm eső is hullhat) sokkal jellemzőbbek májusban és augusztusban (átlagosan 2-2 ilyen nappal).[13]

Prága éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,4 2,7 7,7 13,3 18,3 21,4 23,3 23,0 19,0 13,1 6,0 2,0 12,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,4 −4,0 −1,0 2,6 7,1 10,5 11,9 11,7 8,7 4,3 0,2 −3,3 3,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 23 23 28 38 77 73 66 70 40 30 32 25 525
Havi napsütéses órák száma 50 72 125 167 214 218 226 212 161 121 54 47 1667
Forrás: Meteorológiai Világszervezet [14] NOAA,[15][16]


Václav Havel, Csehország első elnöke

Csehország pluralista többpártrendszerű parlamentáris képviseleti demokrácia, ahol a kormány élén a miniszterelnök áll. Parlamentje, a csehül: Parlament České republiky kétkamarás, alsóháza a 200 fős képviselőház (csehül: Poslanecká sněmovna), felsőháza pedig a 81 fős Szenátus (csehül: Senát).

1993 és 2012 között a köztársasági elnököt a parlament két háza közösen választotta meg, és egy személy legfeljebb két cikluson keresztül tölthette be a tisztséget. 2013 óta közvetlenül választja a nép a köztársasági elnököt. Az elnök hivatalosan az államfő, azonban nagyon kevés közvetlen hatalma van. Ezek között a legfontosabbak, hogy törvényt visszaküldhet a parlament elé, a Szenátusnak javaslatot tehet a megválasztandó alkotmánybírákról és néhány speciális helyzetben feloszlathatja a parlamentet. Ő nevezi ki a miniszterelnököt, és az ő javaslatára a kormány többi tagját. 2013-tól a parlament helyett a nép választja meg.[17] Miloš Zeman volt az első közvetlenül megválasztott köztársasági elnök.

A miniszterelnök a kormány feje, és sokkal jelentősebb szerepe van, mint a köztársasági elnöknek. Meghatározhatja az ország bel- és külpolitikájának alapvető elveit, mozgósíthatja a parlamenti többséget, és kiválaszthatja kormányának tagjait.

A képviselőház tagjait négyévente közvetlenül választják meg. A választásokon az 5%-ot elért pártok között a választásokon megszerzett szavazatok arányában osztják el a képviselői helyeket. Az ország a közigazgatási régiók beosztásának megfelelően 14 választási körzetre van felosztva. A Cseh Nemzeti Tanács utódja, a Képviselőház vette át a volt Csehszlovákia parlamentjének jog- és felelősségi köreit.

A felsőházba minden választási körzet egy kétfordulós választási rendszer eredményeképp hat évre küld 1-1 képviselőt. Itt minden páros év őszén a választókerületek harmadában tartanak választásokat. Az első választásokat ebben a rendszerben 1996-ban tartották. Akkor eltérő időszakra választották meg a képviselőket. A Szenátus nem örvend túl nagy népszerűségnek, ezeken a választásokon az első körben 30, a második körben 20%-a vesz részt a választóknak.

Külpolitika

Az ország külpolitikájának egyik legmeghatározóbb alakítója az a tény, hogy tagja az Európai Uniónak. Az ország miniszterelnöke volt 2009 első félévében az EU Tanács soros elnöke.

A hivatalos cseh politika támogatja a Mianmarból, Moldovából és Kubából érkező menekültek integrálódását.[18]

Cseh katona Afganisztánban

Hadsereg

A cseh haderő részét képezi a Hadsereg, a Légierő és a különleges támogató egységek. A hadsereg főparancsnoka az ország köztársasági elnöke. 2004-ben alakult át a szervezet professzionális alakulattá, s ekkor törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Csehország 1992. március 12-e óta a NATO tagja. 2006-ban a költségvetés 1,8%-át fordították honvédelmi célú kiadásokra. A NATO tagjaként több nemzetközi programban is részt vesznek. Ilyenek az ISAF és a KFOR. Afganisztánba és Koszovóba is küldtek békefenntartó katonákat. Fontosabb felszereltségük közé tartozik a JAS 39 Gripen többfunkciós harci repülőgép, az L–159 ALCA, a Mi–24 harci helikopter, valamint a Pandur II, az OT–64, az OT–90, a BVP–2 harci járművek, valamint a cseh fejlesztésű T–72 (T–72M4CZ) tank.

Közigazgatási beosztása

2000 óta Csehország közigazgatásilag 13 régióra csehül: kraj és a fővárosra, Prágára tagolódik. Minden régiónak külön Regionális Tanácsa csehül: krajské zastupitelstvo van, melyek élén a hejtman (magyarul elnök) áll. Prágában ezeknek a szerveknek a hatáskörét a Városi Tanács és a polgármester tölti be.

Az 1999-ig fennállt régi 76 körzet (okres) elvesztette régi jelentőségét. Ma ezek területi körzetek, illetve különböző állami szervezetek központjai vannak a régebben fontosnak tartott városokban.[19]

Csehország térképe a hagyományos és a mai régiókkal
A körzetek térképe

2019-ben a népesség 10,6 millió fő volt.

2013-as adatok alapján egy nő átlagosan 1,29 gyermeknek ad életet, mely alatta van a népesség fenntartásához szükséges 2,1-nek. Ez a világon az egyik legalacsonyabb szaporodási ráta.[20] 2014-ben az újszülöttek 45%-a házasságon kívül született.[21] 2013-ban az átlagos várható élettartam 77,56 év (74.29 év a férfiaknál és 81,01 év a nőknél).[20]

Gyalogosok a prágai Vencel téren

Népességének változása

Etnikumok

A 2011-es népszámlálás előzetes eredménye alapján Csehország lakosságának nagy része (63,7%-a) cseh. Őket a morvák (4,9%), szlovákok (1,4%), lengyelek (0,4%), németek (0,2%) és a sziléziaiak (0,1%) követik. Mivel a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre nem volt kötelező válaszolni, így többen (26%) üresen hagyták ezt a részt.[22] Egyes becslések szerint mintegy 250 000 roma lakik az ország területén.[23][24]

A történelmi Csehországban és Morvaországban 1930-ban élt 118 000 zsidó majdnem teljesen eltűnt a náci Németország által indított holokauszt következtében.[25] 2005-ben nagyjából 4000 zsidó lakott az országban.[26] Jan Fischer volt miniszterelnök vallását és eredetét tekintve is zsidó.[27]

Bevándorlás

A cseh Belügyminisztérium nyilvántartása alapján 436 116 külföldi élt Csehországban.[28] Közülük a legtöbben ukránok (132 481), szlovákok (75 210), vietnámiak, (61 102), oroszok (29 976), lengyelek (19 790), németek (14 156), moldávok (10 315), bolgárok (6346), mongolok (5924), amerikaiak (5803), kínaiak (5314), britek (4461), fehéroroszok (4441), szerbek (4098), románok (4021), kazakok (3896), osztrákok (3114), olaszok (2580), hollandok (2553), franciák (2356), horvátok (2351), bosnyákok (2240), örmények (2021), üzbégek (1969), macedónok (1787) vagy japánok (1581) voltak.[28]

A bevándorlásnak köszönhetően 2007-ben majdnem 1%-kal nőtt az ország népessége. Évente átlagosan 77 000 ember választja ezt az országot új otthonának.[29] A vietnámiak már a kommunizmus idejében elkezdtek ide telepedni, mikor vendégmunkásként várta őket az akkori csehszlovák államvezetés.[30] Ma nagyjából 70 000 vietnámi él az országban.[31] Az ukránokkal ellentétben a vietnámiak véglegesen itt akarnak maradni.[32]

Kivándorlás

A 20. század elején Prága és Bécs után a harmadik legtöbb cseh Chicagóban lakott.[33][34] A 2006-os amerikai népszámlálás adatai alapján 1 637 218 amerikai mondta azt, hogy részben vagy egészben cseh származású.[35]

Vallási élet

Csehország népessége az egyik legkevésbé vallásos az egész világon. A cseheket a vallás tekintetében tolerancia és közömbösség jellemezte már régóta.[36] A 2011-es népszámlálás szerint a népesség 79,4%-a ateista, agnosztikus vagy vallás nélküli. (A válaszadók 34,2%-a mondta, hogy nincs vallása, és 45,2%-a nem válaszolt a kérdésre.) A csehek 10,3%-a római katolikus, 0,8%-a protestáns (0,5% a Cseh Testvérek Egyházának, 0,4% pedig huszita). A fennmaradó 9,4% más, kisebb vallás követője.[37] 1991 és 2001, illetve 2001 és 2011 között a római katolikusok aránya 39,0%-ról 26,8%-ra, majd 10,3%-ra csökkent. A protestánsok aránya ezalatt 3,7%-ról 2,1%-ra, majd 0,8%-ra zsugorodott.[38]

Az Eurobarometer egy 2005-ös felmérése szerint[39] a cseh lakosok 19%-a mondta azt, hogy hisz valamilyen isten létezésében,[40] míg a megkérdezettek 50%-a szerint létezik valamilyen életerő vagy lélek, míg 30% szerint semmi külső forrás nincs hatással az élet alakulására.

Az egyik legfontosabb vallási ünnep július 5., Szent Cirill és Metód napja.

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 245,4 mrd $ (2020) [41]
GDP növekedési ráta 2,8% (2021 Q3) [42]
Egy főre jutó GDP (PPP) 42 576 $ (2019) [43]
Államadósság 81,9 mrd € (2020) [44]
Államadóssági ráta 37,7% (2020) [44]
Infláció 5,8% (2021. október) [45]
Foglalkoztatottsági ráta 73,7% (2021 Q2) [46]
Munkanélküliségi ráta 3,4% (2021. október) [47]
Minimálbér 579,2 € (2021. január) [48]
Bérnövekedés üteme 8,2% (2021 Q2) [49]
Jegybanki alapkamat 2,75% (2021. november) [50]
SZJA 23% (2021) [50]
ÁFA (általános) 21% (2021) [51]
TAO 19% (2021) [50]
Csehország exportjának arányrajza 28 színkóddal
A Cseh Nemzeti Bank prágai székháza
A Škoda Auto Közép-Európa egyik legnagyobb autógyára. A német VW leányvállalata 2011-ben rekord számú, 875 000 autót értékesített

Csehország hagyományosan fejlett,[52] magas bevételű[53] gazdaságú ország, ahol az egy főre eső GDP értéke az európai uniós átlag 81%-a.[54] Csehország az egyik legstabilabb és legígéretesebb posztkommunista ország. A jelenlegi gazdasági világválság kitörése előtt gazdasága évente 6%-kal bővült. A növekedés két forrása az Európai Unióba, elsősorban Németországba irányuló export és a külföldi befektetések.

A gazdaság nagy része magán kézben van. Ezen szektorok közé tartozik a pénzügyi és a telekommunikációs terület. A hatalmon lévő jobbközép kormány az energetika és a prágai repülőtér privatizálását tervezi. Nemrég egyeztek meg a CEZ Csoport energiatermelő 7%-os tulajdonrészének értékesítésében, és a tervek között van a Budějovický Budvar, národní podnik sörgyár eladása is. A Cseh Gazdasági Szövetséggel közösen 200-nem végzett felmérés arra mutatott rá, hogy a cseh közgazdászok többsége támogatja a további szektorokban végrehajtandó magánosítást.[55]

Az ország a schengeni övezet része, így megszüntette a szomszédos államokkal közös határokon a határellenőrzést. 2007. december 21-től ellenőrzés nélkül lehet belépni Németország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország felől is.[56] Csehország 1995. január 1. óta tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek is.

Egy korábbi, szociáldemokrata vezetésű kormány tervei szerint Csehország 2010-ben vezette volna be az eurót, de a későbbi kormány 2007-ben ezeket a terveket felfüggesztette.[57] Később a pénzügyminiszter 2012-t hihetőnek nevezte.[58] Ehhez azonban a közpénzügyeket megreformáló csomagnak életbe kellett volna lépnie. A legfrissebb tervek nem említenek dátumot a bevezetés idejére vonatkozóan.[59]

Az OECD által elvégzett PISA-mérés szerint a cseh oktatási rendszer jelenleg a világon a 15. legjobbnak számít. Ezzel jobb teljesítményt ér el, mint az OECD átlaga.[60]

Legismertebb cseh vállalatok: Škoda Auto (Volkswagen csoport tagja), KOH-I-NOOR (ceruzagyár), Plzeňský Prazdroj (Pilsner Urquell) (sörgyár), Staropramen (sörgyár), Česká zbrojovka a.s. Uherský Brod (sport, vadászati és katonai célú lőfegyvergyár,CZ Partners SE tagja).

Energetika

A Dukovany atomerőmű

Csehország energiatermelése 10 TWh-val meghaladja a belső keresletet. Ezt a mennyiséget exportpiacokon értékesítik. A jelenlegi energiaszükséglet 30%-át atomerőművek biztosítják. Ez az előrejelzések szerint a jövőben tovább emelkedik. 2005-ben az energia 65,4%-át leginkább szén alapú erőművekben állították elő. A vízenergiát is hasznosító megújuló források mindössze az energiatermelés 4,6%-át tették ki. A legnagyobb energiaforrás az országon belül a temelini. Az ország másik nagy nukleáris anyagokat hasznosító erőműve a Dukovany.

Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy az energiatermelésben használja az alacsony hatékonyságú barnakőszenet, és ezt hatékonyabb forrásokkal váltsa ki. Földgázigényének 75%-át az orosz Gazpromtól, a fennmaradó részét pedig norvég vállalatoktól szerzi be. Oroszországból a Barátság kőolajvezetéken, Norvégiából pedig Németországon keresztül jut el a földgáz. Gázból majdnem kétszer annyi fogy, mint elektromos energiából. Olaj- és gázmezők leginkább Dél-Morvaországban lelhetők fel.

Cseppfolyós, illetve földgázt Oroszország Ukrajnán, kisebb mértékben pedig Norvégia Németországon keresztül exportál Csehországnak.

Külkereskedelem

2017-es becslések alapján[61] az export értéke 144,8 milliárd USD, az importé 134,7 milliárd USD.

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2017-ben :[62]

  • Kivitel:  Németország 32,8%, Szlovákia 7,8%, Lengyelország 6,1%, Franciaország 5,1%, Egyesült Királyság 4,9%, Ausztria 4,4%, Olaszország 4,1%
  • Behozatal:  Németország 29,8%, Lengyelország 9,1%, Kína 7,4%, Szlovákia 5,8%, Hollandia 5,3%, Olaszország 4%

Kommunikáció

Csehország az első tíz ország között van az internetes sávszélességet tekintve.[63] Az Európai Unióban 2010-ben itt volt a legtöbb Wi-Fi felhasználó.[64] 2008. Elején több mint 800, jellemzően helyi WISP működött.[65][66] Mindhárom mobiltelefonos szolgáltató, a T-Mobile, Vodafone, Telefónica O2 és az U:fon internetszolgáltató is biztosít GPRS, EDGE, UMTS és CDMA2000 internetelérést is. Az állami tulajdonú Český Telecom lassította a széles sávú internet elterjedését. 2004 elejétől más szereplők is beléphettek a piacra, így felgyorsult az ADSL és SDSL elterjedése. Ez, valamint a Český Telecom privatizációja is hozzájárult a csökkenő ártrendhez.

2006. július 1-jén a Český Telecomot megvásárolta a Spanyolország többségi tulajdonában álló nemzetközi telekommunikációs társaság, a Telefónica csoport. A társaság neve ekkor változott Telefónica O2 Czech Republicra. 2012. áprilisban mind a VDSL, mind az ADSL2+ többféle csomagban is elérhető. A legmagasabb elérhető sebesség 25 Mbit/s volt. A 2 Mbit/s és 120 Mbit/s letöltési sávszélességével egyre inkább teret hódít a kábelen keresztüli internetszolgáltatás.

Turizmus

A vasfüggöny 1989-es leomlása után Prága Európa egyik turisztikailag legvonzóbb városává vált

A cseh gazdaság bevételeinek jelentős része az idegenforgalomból származik. 2011-ben Prágába ment a hatodik legtöbb turista.[67] 2001-ben az iparág 5,5%-kal, 118,13 milliárd CZK-val járult hozzá az ország GNP-jéhez. Több mint 110 000 ember, a lakosság több mint 1%-a dolgozik ebben a szektorban.[68] 2008-ban azonban, talán a hazai fizetőeszköz, a korona magas értéke miatt és az ezzel együtt növekvő árak, valamint az ezért elérhető szolgáltatások minősége miatt csökkent Prága látogatottsága.[69]

Emellett az útikönyvek egyre többet foglalkoztak azzal, hogy a taxik túlárazottak, és magas a zseblopások száma.[69][70] Pavel Bém – aki 2005 óta Prága polgármestere – azon dolgozott, hogy az ilyen kis súlyú bűncselekmények számának csökkentésével javítsa Prága megítélését.[70] Azt akarta, hogy mindenki arra figyeljen, a lopásokat leszámítva Prága igenis, biztonságos város.[71] Csehországban általánosságban véve is alacsony a bűncselekmények száma.[72]

Az országnak több népszerű régiója is van. Ezek közé tartoznak a híres gyógyfürdők városai Karlovy Vary, Mariánské Lázně and Františkovy Lázně. A másik fő látványosság, ami idevonzza a turistákat, a számtalan itt épített vár és kastély. Ilyenek Karlštejn vára, Český Krumlov vagy a Lednice–valticei kultúrtáj. A pápa 15 itteni templomot minősített bazilikának. A városokon kívül olyan helyszínekkel lehet találkozni, minr a Český ráj, a Šumava vagy az Óriás-hegység.

Az ország híres a játékbabáiról és a marionettjeiről. Területén sok bábszínház működik.

Az Aquapalace Praha a Prága közelében fekvő Čestlicében Közép-Európa legnagyobb víziparkja.[73]

Sok sörfesztivált rendeznek itt, ezek közé tartozik a Prágában májusonként 17 napon át zajló Cseh Sörfesztivál, a cseh sörök legnagyobb ünnepe, az augusztusi Pilsner Fest Plzeňben, az "Olomoucký pivní festival" (Olomoucban), valamint a "Slavnosti piva v Českých Budějovicích" fesztivál České Budějovicében).

Légi

A prágai Václav Havel repülőtér az ország fő légiközlekedési csomópontja. 2010-ben 11 millió utasával Oroszországot nem számolva ez volt Közép-Kelet Európa legforgalmasabb repülőtere.[forrás?]

A nagyobb városok mellett futó CityElefant nevű emeletes vonat, melyet a Škoda Works gyárt
A Prágát elkerülő D0-s autópálya

Az országban összesen 46 aszfaltozott kifutóval rendelkező repülőtér van, melyek közül 6 bonyolít nemzetközi forgalmat: ezek Brno, Karlovy Vary, az Ostrava melletti Mošnov, Pardubice, Prága és az Uherské Hradiště melletti Kunovice.

Szárazföld

A České dráhy (a cseh vasúttársaság) az ország legnagyobb vasúti közlekedési vállalata, éves utasforgalma 180 millió fő körül van. A teherfuvarozással foglalkozó ČD Cargo az ötödik legnagyobb ilyen vállalat az EU területén. 9505 km-es hálózatával a cseh vasút az egyik legsűrűbb európai vasúti hálózat.[74] Ebből 2926 km villamosított, 7617 km egyvágányú és 1866 km két- vagy többvágányú vonal.[75] 2006-ban vezették be a billenőszekrényes olasz Pendolino ČD Class 680 vonatokat, amik cseh rekordnak számító 237 km/h sebességgel is tudnak haladni. A vasúti hálózat jelentős részét infrastruktúra-üzemeltetőként 2008 óta Správa železniční dopravní cesty (SŽDC) nevű szervezet végzi. A ČD mellett jelen van magánvasúti szolgáltatóként piaci alapon közlekedő (tehát nem közszolgáltatásként, állami támogatással működő) vonataival a Leoš Novotný nevéhez köthető LEO Express és a Radím Jančura érdekeltségében tartozó, a Student Agency nevű busztársaság vasúti ágazataként létrehozott RegioJet is. Ezen kívül jelentős szereplőnek számít a KŽC Doprava, amely az ország több pontján üzemeltet különféle, elsősorban nosztalgia jellegű vonatokat, illetve a főleg a Šumava régióban jelenlévő GW Train Regio, mely jobbára közszolgáltatási keretek között végzi tevékenységét. Az országba több német magánvasút is bejár vonataival, így megjelennek a cseh síneken a Vogtlandbahn és a Trilex járatai is.

A vasúti közlekedés komoly versenytársa a piaci alapú távolsági buszközlekedés. A járatokat számos, nemzetközileg is ismert operátor (pl. FlixBus, Student Agency/RegioJet) mellett sok belföldi szolgáltató (pl. ČSAD Liberec) is üzemelteti. A buszközlekedés fő csomópontja Brnoban az ÚAN buszpályaudvar, míg Prágában a Florenc metróállomásnál lévő nemzetközi és belföldi buszpályaudvar. Számos belföldi távolsági járat azonban csak a városszéli metróállomásokig közlekedik Prágában, jelentős buszpályaudvar épült ki így többek között a B metró Černý Most végállomásánál vagy a C metró Letnaňy állomásánál.

A közúthálózat hossza az országban 55 653 km,[76] ebből 1177,5 km autópálya. A megengedett legnagyobb sebesség lakott területen 50 km/h, külterületen 90 km/h, autópályán pedig 130 km/h.

Tudományos élet

A modern kontaktlencse Otto Wichterle és Drahoslav Lím találmánya
A Cseh Tudományakadémia épülete Prágában

Csehországban a tudományos élet nagy hagyományokkal és rengeteg pozitív örökséggel rendelkezik. Az egyetemek, a Tudományos Akadémia és a specializálódott kutatóközpontok összefogásával számos területen értek el eredményeket. Itt találták fel a modern kontaktlencsét, a vércsoport megállapításának módját, és ide kapcsolható a Semtex plasztikbomba megalkotása is. Többek között a következő tudósok éltek és alkottak a mai Csehország területén:

Az UNESCO világörökség listáján a következő csehországi helyszínek szerepelnek:

Videójátékok

Egyes szakértők szerint az ország legnagyobb kulturális exportterméke a videójátékok sorozata. Olyan világszerte elismert videójáték-fejlesztők vannak az országban, mint a Bohemia Interactive, az Amanita Design vagy a Madfinger Games. Itt készültek többek között a következő játékok is: Operation Flashpoint: Cold War Crisis, Mafia: The City of Lost Heaven, Vietcong, Machinarium, Shadowgun, DayZ és a Kingdom Come:Deliverance .[78]

Művészetek

Václav Havel cseh író, politikus
  • Irodalom

A cseh irodalom a csehek által cseh nyelven írt irodalmi alkotások összessége, bár vannak olyan művek is, melyeket leginkább a régmúltban ószlávul, latinul vagy németül írtak. A Cseh földön írt nem cseh származású írók munkáját, mint például Franz Kafka írásait általában nem sorolják a cseh irodalmi alkotások közé, attól függetlenül, hogy az író csehnek vallotta-e magát, vagy sem.

A cseh irodalomnak több történelmi szakasza volt. Ilyen a középkor, a husziták korszaka, az újra katolicizálódás korszaka, a barokk, a XIX. században a felvilágosodás és a nemzeti megújhodás, az avantgard, a kommunizmus és a Prágai Tavasz korszaka, és a kommunizmus utáni korszak irodalma. A cseh kultúrának és ezen belül az irodalomnak legalább kétszer volt jelentős szerepe. Mindkétszer elnyomás alatt éltek, és nem volt lehetőség a vélemények szabad kifejtésére. Ezek az időszakok a XIX. századra, illetve az 1960-as évekre tehetők.

A történelem során a legtöbb nyelvre a Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című háborúellenes komikus regényt fordították le csehről. Ezt Karel Steklý két színes filmben is megfilmesítette, melyeket 1956-ban, illetve 1957-ben forgattak.

  • Filmművészet

A prágai Barrandov Studios az ország legnagyobb és Európa egyik legnagyobb filmstúdiója. Csehországban több olyan helyszín is van, ahol a stúdió szívesen forgat.[79] Prágában a régi Párizs, Berlin és Bács hangulatát keresik a forgatások szereplői. Karlovy Vary látható a 2006-os, Casino Royale című James Bond filmben is.[80] A leghíresebb cseh filmrendezők Miloš Forman és Jiří Menzel.

  • Zene

Csehországban a zene gyökerei több mint 1000 évre, az akkori egyházi zenéig nyúlik vissza. Az első fennmaradt darab a 10. század végén keletkezett, melynek címe Urunk írgalmazz nekünk (Hospodine pomiluj ny). Hosszú múltra tekint vissza a történelmi Csehország, Morávia, valamint Szilézia komolyzenei és népzenei történelme is. A cseh zeneszerzőket és zenészeket már a műzene megjelenéséől nagyon megihlette a népzene. Adam Michna, Jan Dismas Zelenka, Josef Mysliveček, Bedřich Smetana, Leoš Janáček, Antonín Dvořák, Josef Suk, Bohuslav Martinů, Erwin Schulhoff és Petr Eben mind a híresebb cseh zeneszerzők közé tartoznak. A legjelentősebb zenei fesztivál az 1946 óta minden évben megrendezett Prágai Tavasz.

További híres cseh művészek:

Gasztronómia

A Svíčková jellegzetes cseh étel, mely marinált marhahúsból és gombócból áll
A Pilsner Urquell volt a világ első „pilsner” típusú söre

A cseh konyha nagy hangsúlyt fektet a húsételekre. Nagyon gyakori a sertés, de a marha és a csirke is népszerű eledel. Lehet találkozni libából, kacsából, nyúlból és vadhúsból készült fogásokkal is. Hal ritkán kerül az asztalra, leginkább karácsonykor. A leggyakrabban pisztrángot és pontyot szolgálnak fel.

A cseh sörnek igen hosszú a történelme. Az első, ismert sörgyárról 1118-tól maradt fenn említés. Jelenleg Csehországban a legnagyobb az egy főre számított sörfogyasztás. Nemcsak az ország északnyugati részén fekvő Plzeňről elnevezett pilsner típusú sör, hanem a délebben fekvő České Budějovicében gyártott Budweiser Budvar is öregbíti a termelésnek otthon adó város hírét. Ezek, valamint a máshol gyártott nagyobb márkák mellett rengeteg olyan közepes és kis sörüzem is, van, ahol a hosszú hagyományoknak megfelelően gyártott sört próbálják meg fenntartani. Egyre inkább felélénkül az ország déli, bortermelő részén is a turizmus. A középkor óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, és az ország borkészletének a 94%-át termelik meg a déli Morvaországban. A szilvapárlat (slivovice), a sör és a bor mellett két cseh likőrmárka is nemzetközileg ismertː a Fernet Stock és a Becherovka. A Kofola egy alkoholmentes, kóla ízű üdítőital, mely az országban legalább olyan népszerű, mint a Coca-Cola vagy a Pepsi.

A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával. Az almás rétes közkedvelt. Legkedveltebb húsok: a sertéshús (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke (kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna). A halételek jobbára a pisztráng (pstruh) és a ponty (kapr).

Csehország csapata az 1998-as téli olimpián 1:0 arányban legyőzi Oroszország csapatát, ezzel megszerezve a jégkorong aranyérmét

Sok cseh ember életének fontos része a sport. Leginkább a helyi kedvenc csapatoknak vagy egyéni versenyzőknek szurkolnak. Az országban a három legnépszerűbb sportág a jégkorong, a labdarúgás és a sportlövészet.[81] A legnagyobb érdeklődést ezek közül mind a média, mind a támogatók körében az első kettő élvezi. Nagyon népszerű sportágnak számít ezeken kívül a tenisz is. Egyéb gyakran űzött sportágak a kosárlabda, a röplabda, a kézilabda, az atlétika, és a floorball. A cseh férfi jégkorong-válogatott nyerte meg az 1998-as téli olimpia jégkorong versenyszámát, és hatszor nyerték meg a jégkorong-világbajnokságot, ezek közül 1999. és 2001. között hármat megszakítás nélkül hódítottak el. Az ország a nyári olimpiákon 14, a téli olimpiákon öt aranyérmet szerzett.

A sport a patriotizmus egyik legjellemzőbb forrása, ami már napokkal, hetekkel a versenyszámok megrendezése előtt érezhető. A cseh szurkolók körében a legtöbbre tartott sportesemények a jégkorong-világbajnokságok, az olimpiai jégkorongversenyek, a labdarúgó-Európa-bajnokságok, az UEFA-bajnokok ligája versenyei, valamint ezen versenyek selejtezői.[82] Általánosságnak nagy nézettségűnek számít a jégkorong- vagy labdarúgó-válogatott valamennyi mérkőzése, leginkább akkor, ha egy régi riválissal játszanak.

Csehország olyan versenyzőkkel szerepel a teniszmérkőzéseken, mint a 8-szoros Grand Slam győztes Ivan Lendl, a 2010-es wimbledoni teniszbajnokság – férfi egyes döntőse, Tomáš Berdych, a 2011-es wimbledoni teniszbajnokság – női egyes bajnoka, Petra Kvitová, Wimbledon 1998-as győztese, Jana Novotná, a 2011-ben ugyanott párosban győzedelmeskedő Květa Peschke és a 18-szoros Grand Slam győztes Martina Navratilova.

Az egyik kedvelt sportág a csehek körében az egyedül és csapatban is kikapcsolódást nyújtó túrázás, amihez kitűnő terepet biztosítanak a cseh hegységek. A turista szó cseh jelentései között megtaláljuk a túrázót is. Ez könnyű szívvel ajánlható a kezdőknek is, mert a több mint 100 éves múltnak köszönhetően jól kitáblázott útvonalak vannak, melyek jelzésrendszere Európa egyik legjobbja. Összességében 40 000 kilométernyi, hosszabb, rövidebb szakaszokból álló, jól kitáblázott túraútvonal hálózza be az országot, így a Cseh-hegységet is.

Dátum Ünnep Az ünnep neve csehül
január 1. Újév és a függetlenség napja Den obnovy samostatného českého státu; Nový rok
május 1. A munka ünnepe Svátek práce
május 8. A felszabadulás napja Den vítězství
július 5. Szent Cirill és Metód napja Den slovanských věrozvěstů Cyrila a Metoděje
július 6. Husz János napja Den upálení mistra Jana Husa
szeptember 28. Az államalapítás napja (Szt. Vencel napja) Den české státnosti
október 28. Az önálló Csehszlovákia kikiáltásának napja Den vzniku samostatného československého státu
november 17. A szabadság és a demokrácia napja Den boje za svobodu a demokracii
december 24. Szenteste Štědrý den
december 2526. Karácsony 1. a 2. svátek vánoční
  • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, 2003)
  • Cartographia Világatlasz (Cartographia, 2001–2002)
  • Midi világatlasz (Topográf Térképészeti Kft., Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963-9516-63-5

Other Languages

Copyright