Jack Hawkins

Jack Hawkins
Jack Hawkins 1973-ben, otthonában
Jack Hawkins 1973-ben, otthonában
Életrajzi adatok
Születési név John Edward Hawkins
Született 1910. szeptember 14.[1][2][3][4][5]
Wood Green
Elhunyt 1973. július 18. (62 évesen)[1][2][3][4][5]
Chelsea
Származás  Egyesült Királyság
Nemzetiség angol
Házastársa Jessica Tandy (1932. október 22. – 1940. január 2.)
Pályafutása
Iskolái Italia Conti Academy of Theatre Arts
Aktív évek 1930–1973
Híres szerepei Híd a Kwai folyón
Arábiai Lawrence
További díjak Brit Birodalom Rendjének parancsnoka

Jack Hawkins aláírása
Jack Hawkins aláírása

Jack Hawkins IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Jack Hawkins témájú médiaállományokat.

Jack Hawkins, teljes születési nevén John Edward Hawkins (Wood Green, Middlesex, Egyesült Királyság, 1910. szeptember 14.Chelsea, London, 1973. július 18.) brit (angol) színpadi, film- és televíziós színész, az 1950-es évek egyik legnépszerűbb angol filmszínésze. Főleg katonaszerepeivel vált híressé. A Brit Birodalom Rendje parancsnoki fokozatának (CBE) birtokosa.

Származása, pályakezdése

Építőmunkás fiaként született Wood Green községben, amely ma Nagy-London Haringey kerületéhez tartotik. A helyi iskolába járt, nyolcévesen az iskola kórusának tagja lett.[6] A helybeli színjátszó társulatban játszott. Szülei az Italia Conti színiakadémiára küldték. Tizenkét évesen, 1923 december 26-én Londonban szerepelt a Where the Rainbow Ends színdarab karácsonyi előadásán, a Holborn Empire színházban. 1928-ban, tizennyolc évesen a New York-i Broadway színházban szerepelt a Journey’s End színdarabban. A harmicas évektől folyamatosan szerepelt színházakban és ekkor kapta első kis filmszerepeit is. 1932-ben John Gielguddal és Robert Donattal együtt szerepelt egy Hamlet-rádióközvetítésben.

Katonai szolgálata

A világháború kitörése után behívták katonának. Tisztképző tanfolyamon vett részt, majd 1941-ben alhadnagyi rangban a Walesi Királyi Lövészekhez (Royal Welch Fusiliers) osztották be.[7] 1944 januárjában hadnagyi rangban az expedíciós erőket kiszolgáló intézményekhez vezényelték.[8] A katonák számára szórakoztató műsorokat szolgáltató ENSA-szervezet (Entertainments National Service Association) tagjaként dolgozott Indiában és Délkelet-Ázsiában.[9]

Katonai szolgálata alatt, 1942-ben szerepelt Thorold Dickinson rendező The Next of Kin (A vér szava) című háborús filmjében, amelyet az Ealing Studios forgatott. 1946. október 11-én szerelt le, tartalékos hadnagyi rangban. Szolgálatainak elismeréseképpen a brit hadsereg tiszteletbeli ezredesévé nevezték ki.[10]

Pályája a háború után

Quintus Arrius szerepében, a Ben-Hur-ben (1959)

Az 1950-es és 1960-as években a magas, robusztus testalkatú, karakteres arcélű Hawkins igen keresett színész lett a sorozatban gyártott angol háborús és kalandfilmekhez. Tiszteket, parancsnokokat, magas rangú, hatalommal bíró kemény karaktereket alakított. 1955-ben a Howard Hawks rendező A fáraók földje c. monumentális történelmi kalandfilmjében Khufu fáraót alakította, Joan Collins oldalán. 1957-ben David Lean rendező Oscar-díjas filmjében, a Híd a Kwai folyón-ban a brit dzsungelkommandót vezető tisztet alakította. 1959-ben William Wyler kalandfilmjében, a Ben-Hur-ban Quintus Arrius szenátort, a római hadiflotta parancsnokát alakította. 1962-ben David Lean rendező Arábiai Lawrence című háborús filmjében Allenby tábornoknak, a közel-keleti brit haderő parancsnokának szerepét kapta, a címszereplő Peter O’Toole mellett.

1958-ban kitüntették a Brit Birodalom Rendje parancsnoki fokozatával (CBE).

1970-ben Szergej Bondarcsuk szovjet-orosz rendező nemzetközi szereposztással forgatta Waterloo c. monumentális militarista filmjét, ebben Hawkins Sir Thomas Picton tábornokot alakította, Wellington hercegének tehetséges hadosztályparancsnokát, aki ebben a csatában esett el. A katonai szerepeken túl Hawkins más karaktereket, grófokat, császárokat, diplomatákat is kiválóan formált meg.

Magánélete

1932–1941 között Jessica Tandy (1909–1994) színésznővel élt házasságban, akitől egy közös leányuk született. 1947-ben ismét megnősült, Doreen Lawrence (sz. Doreen Mary Beadle, 1919–2013) színésznőt vette feleségül, akivel Hawkins haláláig együtt maradtak. A második házasságból egy leány és két fiú született.

Betegsége, elhunyta

Igen erős dohányos volt, már az 1950-es években hangszálproblémákkal küzdött. 1966-ban nyelőcsőrákot állapítottak meg nála. Gégeműtétre kényszerült, a gégefő eltávolítása miatt beszédhangja érthetetlenné vált. Ennek ellenére nem adta fel a színészmesterséget, de ezután hangját más színésztársai, Charles Gray és Robert Rietti szinkronizálták. Így jártak el többek között Étienne Périer 1971-es Az arany rabjai című bűnügyi thrillerjében is.[11] Hawkins nem adta fel, komoly erőfeszítéseket tett, hogy részleges beszédképességét a legújabb orvosi-műszaki segédeszközökkel fenntarthassa.

1973-ban újabb gégeműtétet hajtottak végre, ezt követően Hawkins elhunyt, 62 éves korában. A londoni Golders Green krematóriumban hamvasztották el, itt nyert végső nyughelyet is.

  • 1930: Birds of Prey; Alfred
  • 1938: Napóleon házassága (A Royal Divorce); Charles kapitány
  • 1948: Ledőlt bálvány (The Fallen Idol); Ames nyomozó
  • 1951: Göröngyös légi utak (No Highway); Dennis Scott
  • 1952: Az elsö szó (Mandy); Searle
  • 1953: Kegyetlen tenger (The Cruel Sea); Ericson
  • 1955: A fáraók földje (Land of the Pharaohs); Khufu fáraó
  • 1956: A hosszú kéz (The Long Arm); Tom Halliday rendőr-főfelügyelő
  • 1957: Ember az égben (The Man in the Sky); John Mitchell
  • 1957: Híd a Kwai folyón (The Bridge on the River Kwai); Warden őrnagy
  • 1959: Ben-Hur (Ben-Hur); Quintus Arrius szenátor
  • 1960: Urak szövetsége (The League of Gentlemen); Mr. Hyde
  • 1959–1960: The Four Just Men; tévésorozat, Ben Manfred
  • 1961: Két szerelem (Two Loves); William W.J. Abercrombie
  • 1962: La Fayette; Cornwallis tábornok(wd)
  • 1962: Arábiai Lawrence (Lawrence of Arabia); Allenby tábornok(wd)
  • 1964: Zulu (Zulu); Otto Witt
  • 1965: Lord Jim; Mr Marlow
  • 1966: Dr. Kildare, tévésorozat; Justin Post
  • 1966: A mák virága is virág (Poppies Are Also Flowers), tévéfilm, Bahar tábornok
  • 1968: Shalako (Shalako), tévéfilm, Sir Charles Daggett
  • 1968: Nagy Katalin (Great Catherine); brit nagykövet
  • 1969: Ó, az a csodálatos háború (Oh! What a Lovely War); Ferenc József császár
  • 1969: Azok a csodálatos férfiak (film) (Monte Carlo or Bust!); Levinovitch gróf
  • 1970: Gerard kalandjai (), Millefleurs marsall
  • 1970: Waterloo (Waterloo); Sir Thomas Picton tábornok
  • 1970: Jane Eyre (Jane Eyre), tévéfilm; Mr. Brocklehurst
  • 1971: Az arany rabjai (When Eight Bells Toll); Sir Anthony Skouras (Charles Gray hangjával)
  • 1971: Cárok végnapjai (Nicholas and Alexandra), Fredericks gróf
  • 1971: Emberrablók (Kidnapped); Hoseason százados
  • 1972: A fiatal Churchill (Young Winston); Mr. Welldon
  • 1973: Shakespeare-i gyilkosságok (Theater of Blood); Solomon Psaltery
  • 1974: A királynő törvényszéke (QB VII), tévésorozat, Justice Gilroy

Copyright