Luna–4
Luna–4 | |
Ország | ![]() |
Küldetés típusa | megközelítés |
NSSDC ID | 1963-008B |
Küldetés | |
Célégitest | Hold |
Indítás dátuma | 1963. április 2. 08:04:00 UTC |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás |
Hordozórakéta | R–7 Szemjorka |
Az űrszonda | |
Tömeg | 1422 kg |
|
|
![]()
A
Wikimédia Commons tartalmaz
Luna–4 témájú médiaállományokat.
|
A Luna–4 (Luna E–6–3) (oroszul: Hold) második nemzedékű szovjet holdautomata a Luna-program része.
Tervezett feladat a Hold megközelítése – sima leszállás, felületének fényképezése, repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.
Építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1).
1963. április 2-án startolt a Bajkonuri indítóbázisról, egy háromlépcsős, párhuzamos elrendezésű Molnyija hordozórakétával (8K78) állították Föld körüli parkolópályára. Az orbitális egység pályája 87.98 perces, 64.7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya adatai perigeuma 167 kilométer, az apogeuma 182 kilométer volt. Az utolsó fokozat hajtóművének újraindításával segíették elérni szökési sebességet. Három ponton stabilizált (kettő Földközpontú, egy Napra érzékeny) űreszköz.
Az 1422 kilogrammos űrszonda 87 óra repülés után 8336 kilométerre elhaladt a Hold mellett és egy 89 250–694 000 kilométeres ellipszispályára állva keringett a Föld körül. Hírkapcsolatot kettő hétig sikerült tartani. Később mesterséges bolygó lett.
Felépítése: leszálló egység (felszíni szonda),- vezérlőegység,- orientációs gáztartály és hideggáz fúvókák,- magasságmérő radar,- üzemanyagtartályok és a fékező hajtómű,- kormányhajtóművek,- csillagérzékelő (tájolás),- az asztroorientációs rendszere elektronikája valamint az optikai-mechanika,- rádiórendszer,- antennák.
Leszálló egység (felszíni szonda):
- fékező rakétarész a szükséges üzemanyaggal,
- légzsák-rendszer, biztosította a ledobott – hordozó egységből – műszeres egység épségét,
- a leszálló egységből négy szárny nyilott ki, biztosítva a stabil helyzetet, egyben antennaként szolgálva,
- a légmentesen lezárt 100 kilogramm tömegű, 60 centiméteres gömbtartály tartalmazta: az akkumulátoros erőforrást,- a hőelenőrzőt,- a televíziós egységet,- sugárzásdetektort,- rádió adó-vevő berendezést,- vezérmű egységet, külső felületén a 4 darab rúdantennát,
- stabilizált állapotban a televíziós kamerák tükörrendszer segítségével fényképezték környezetét, elektrónikus feldolgozás után antennájával sugározta vevőállomásaira a képeket,
- (1970) „újságcikk”. Repülés (folyóirat) 1970. XXIII. évfolyam 12. szám.
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
Other Languages
Copyright
- This page is based on the Wikipedia article Luna–4; it is used under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 Unported License (CC-BY-SA). You may redistribute it, verbatim or modified, providing that you comply with the terms of the CC-BY-SA.